[Bevezető]
Ta-la-li, la-ta, ta-la-li, la-ta

[Verze 1]
Csodaország magához vonzott
Az álom és a valóság közti határvonal elmosódik
Ha behunyom a szemem, akkor ott leszek
Vajon merre haladok?
Az ezoterikus magához int
A realista hátra tekint

[Elő-refrén]
Egyre jobban és jobban eltávolodok önmagamtól
(Lépd át a határvonalat)

[Refrén]
Ta-la-li, la-ta-ta felébreszt engem
Elég volt, ennyi álmodozás elég volt
Egy délibáb, amelytől nem tudok elszabadulni
Ta-la-li, la-ta-ta az álmomban
A visszhangzó hangod az a délibáb, mely megérint engem

[Verze 2]
A fátyol mögött, mely máris ellep engem
Az elhomályosult látványban, (még mindig készen állok)
Az egész éjszakát végigpörgetve
Szólíts a nevem úgy, mintha suttognál (éjszakai suttogás)
A homályos fény (fény)
Illúzióvá varázsol mindent, amit érzek
[Elő-refrén]
Egy bizonyzalan és megingó szív
Amelyet sötétség világít meg
(Gyere közelebb)

[Refrén]
Ta-la-li, la-ta-ta felébreszt engem
Elég volt, ennyi álmodozás elég volt
Egy délibáb, amelytől nem tudok elszabadulni
Ta-la-li, la-ta-ta az álmomban
A visszhangzó hangod az a délibáb, mely megérint engem

[Bridge]
Ennek sosincsen vége
Mint egy körhinta
Csak körbe és körbe vándorlok
Olyan, mintha szólítana engem
Olyan, mintha irányítana engem
Magához vonz és megkötözi szívem
(Váljunk eggyé)

[Refrén]
Ta-la-li, la-ta-ta felébreszt engem
Elég volt, ennyi álmodozás elég volt
Egy délibáb, amelytől nem tudok elszabadulni
Ta-la-li, la-ta-ta az álmomban
A visszhangzó hangod az a délibáb, mely megérint engem